A napokban szerkesztőségünk egyik tagja levelet kapott az egyik ismert közösségi portálon keresztül, ennek a levélnek a feladója egy beteg kisgyermeknek kért segítséget, pontosabban vért, egy konkrét és viszonylag ritka vércsoportút (B és RH pozitív) A segítő szándék mellett, ez irányította a figyelmünket erre a területre, vajon mi edzők mennyire vagyunk tisztában a vér szerepével, jelentőségével?

A vér enyhén sós „ízű”, gyengén lúgos vegyhatású folyadék. A vér speciális, folyékony sejt közötti állománnyal rendelkező szövetnek is tekinthető. Mennyisége felnőtt emberben 5

–6 liter, általában a testsúly 1/12 része. Ebből megközelítőleg 0,5 liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálódik. Ez a vérraktár a következő szervek tágult vénáiban található: máj (200-300 ml), lép, az egyéb hasi szervektől (főként a belektől) eredő vénák, bőr alatti vénás fonatok, tüdők, szív. Tehát egy egészséges ember szervezete félliter vér elvesztését szinte azonnal tudja pótolni anélkül, hogy szövetkárosodás lépne fel. Emiatt van, hogy a véradóktól 0,45 liter vért (+ néhány millilitert laborvizsgálatokhoz) vesznek le egy alkalommal. Az elhasznált tartalékvért a szervezet néhány nap alatt pótolja.
Az erekben keringő vér szerepe, fő feladatai: az oxigén és a szén-dioxid, valamint a tápanyagok és a víz szállítása.

1. Tápanyaggal látja el a sejteket.
2. Oxigént szállít a sejteknek a vörösvértestek festékanyaga (haemoglobin) révén, továbbá hormonokat az életfolyamatok szabályozásához.
3. Elszállítja a sejtben végbemenő életfolyamatok során keletkezett bomlástermékeket.
4. Közreműködik a szervezet védekezésében immunanyagok és egyes fehérvérsejtek fagocitáló tulajdonsága révén A fagocitózis egy falósejt tulajdonságot jelent, amelynek révén ez a sejttípus képes más sejteket elpusztítani.
5. Résztvesz a szervezet hőszabályozásában.
6. A szervezet belső miliőjének állandóságát biztosítja.

A vér a kötőszövethez hasonlóan sejtekből és sejt közötti állományból áll – alakos elemek és vérplazma. A két rész viszonya 45 % alakos elem, 55% vérplazma.

A 45 %-a alakos elem – vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék
Vörösvértestek

A vörösvértestek a vörös csontvelőben képződnek, fejlődésük 4-5 napig tart. Nevezik vörösvérsejteknek is; az emberek esetében. Mivel fejlődésük során sejtmagjuk lebomlik, helyesebb vörösvértestként hivatkozni rájuk. A képzésüket serkentő fontos hormon a veséből (és májból) származik. Számuk egy felnőtt ember 1 mm³ vérében átlagosan 4-5 millió. A férfiaknak általában valamivel több (4,4-5,5 millió / mm³), mint a nőknek (3,8-5,2 millió / mm³). Átmérőjük kb. 7-8, vastagságuk 2-3 μm. A vörösvértestek szállítják oda-vissza a légzési gázokat, vagyis az oxigént. Érésük közben hemoglobin-molekulák épülnek beléjük, amelyek vastartalmuknál fogva oxigénmolekula szállítására képesek. A hajszálerek falán keresztül a vér közvetlen kapcsolatba kerül a sejtekkel, így lehetővé válik a tápanyagok leadása és a bomlástermékek felvétele. A vörös csontvelőben képződnek, élettartamuk kb. 120 nap, az elöregedett vörösvértestek a lépben esnek szét. A vörösvértestek képződésének fő ingerlője egy olyan anyag, amely a vesében keletkezik, fő ingerlője az oxigénhiány. A normális fejlődéshez elsősorban B12 vitaminra van szükség. A vörösvértestek kialakulásához, a normális haemoglobin tartalomhoz vas is szükséges.

Fehérvérsejtek

A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös jellemzőjük, hogy sejtmagjuk van, önálló mozgásra képesek. A szervezet védekezésében, és a felesleges sejttörmelékek ill. más, vérplazmában oldhatatlan anyagok eltávolításában van szerepük. Egy felnőtt ember 1 mm³ vérében, a különböző típusokat összesítve, átlagosan 4000-10000 fehérvérsejt található. Három csoportjuk van:

• Granulociták, amelyek a vörös csontvelőben keletkeznek.
• Monociták, amelyek szintén a vörös csontvelőben képződnek, mint a nevük is mutatja, nagyobb méretű idegen anyagok bekebelezésére is képesek.
• Limfociták (nyiroksejtek), amelyek szintén a vörös csontvelőben termelődnek, ám a nyirokszervekben, (nyirokrendszerben) folytatják fejlődésüket.

Vérlemezkék, a thrombocyták, amelyeknek a jelentősége az erek épségének fenntartásában és a véralvadásban van.

A vérnek 55 %-a vérplazma.

Enyhén sárgás folyadékból (vérszérum) és véralvadáskor kicsapódó fibrinogénből áll. A vérplazma kb. 90%-ban vizet, ezen kívül fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, festékanyagokat és sókat, nitrogén tartalmú anyagokat és hormonokat tartalmaz.

Vércsoportok és vérátömlesztés

Az A,B és 0 (nullás) vércsoportrendszer alapján négyféle lehet egy ember vére: A, B, AB, 0 (nullás).
Az elnevezések azt jelzik, hogy melyik szénhidrát található meg a vörösvérsejt membránján (csak A, csak B, A és B vagy egyik sem).
Az alábbi táblázatból leolvasható, hogy (végszükség esetén) milyen vércsoportú vért kaphat adott vércsoportú személy (sorok: adó, oszlopok: kapó).

A 0-Rh-, a régebbi terminológia szerint univerzális donor, tehát adó. Az AB+ pedig univerzális akceptor (kapó). Normál esetben teljesen vércsoport-azonos vért kell kapniuk, egyéb immunológiai alcsoportok, itt nem tárgyalt összeférhetetlensége miatt, amelyek azonban nem okozzák a vérfehérjék nagymértékű kicsapódását.
Az Rh vércsoportrendszer
Az Rh vércsoport kétféle lehet: Rh+ vagy Rh–.
Elnevezését onnan kapta, hogy rhesus majommal végzett kísérletek során fedezték fel azt, hogy Rh+ vérű emberek vörösvérsejtjei rendelkeznek a D-antigénnel, az Rh– vércsoportúak nem. A Rh és az AB0 vércsoportrendszerek között lényeges különbség, hogy míg az AB0 ellenanyagai születés után nem sokkal már jelen vannak a szervezetben, a D-antigén elleni immunanyag csak akkor kezd termelődni, ha az Rh– vércsoportú ember vére „találkozik” Rh+ vérrel. Ezért ennek elsősorban azoknak a várandós anyák esetében van jelentősége, akik Rh– vércsoportúak és előzőleg született már Rh+ gyermekük (ez kizárólag Rh+ apától eshet meg), és az aktuális magzat is Rh+ vércsoportú. Ekkor orvosi kezelésre (anti D beadása) van szükség megelőzendő a magzatnak az anya védekező rendszere általi károsodását.

Engedtessék meg, hogy ezen a területen most egy, a sporttól távol álló területre tévedjünk a doppinghoz. Többször olvasható – elsősorban kerékpárosoknál és atlétáknál – hogy: „vérdoppingot” használt.

Mit jelent ez?

A vérdopping, egy, az oxigénszállító kapacitás növelése érdekében használatos módszer.
A vérdopping nem dopping anyag, hanem egy tiltott módszer.
A vérdopping egyik módjában a sportoló saját vérét használja. Lecsapol egy liter vért, centrifugában kiválasztja belőle a vérplazmát, ami megy a kukába, a többit (kb. félliter tiszta vörösvértest) mélyhűtőbe teszi. Majd, napokkal a megmérettetés előtt visszainjekciózza magába, és így 10 napra 10%- kal megnövelte teljesítményét. Mit remélnek egyes sportolók a vérdopping használatától?
A vérdopping megnöveli a vörösvérsejtek számát, és ezáltal a vér oxigénszállító kapacitását. Az oxigénszállító képesség javulása az aerob állóképesség javulását eredményezi, ami döntő fontosságú néhány sportágban, mint például a kerékpározás, vagy a távfutás.

Mi a kockázata?

A vérdopping révén megemelt vérmennyiség fokozza a vérrögképződésre való hajlamot, megterheli a vérkeringést, mivel sűrűbb folyadékot kell a szívnek pumpálnia, de fokozhatja a fertőzés (HIV, hepatitis) veszélyét is.
A vérdopping és az oxigénszállítást növelő anyagok használata minden sportágban versenyen tiltott