Szervezetünknek folyamatosan igénye van különböző vitaminokra, a téli hónapokban azonban különösen fontos a kellő mennyiségű vitamin az „időszerű” betegségekkel (megfázás, influenza) szembeni harchoz. Ezek közül az egyik legfontosabb a C-vitamin. Ha huzamosabb időn keresztül a szervezet kevesebb vitaminhoz jut, vagy egyáltalán nem viszünk be vitamint, vitaminhiány lép fel. Ezért roppant fontos, hogy főleg a téli hónapokban megfelelő mennyiségű vitamint fogyasszunk.
A vitaminhiány tipikus tünetei például a fáradékonyság, levertség, rossz közérzet, kimerültség - amit a téli fényhiány még tovább erősít -, ingerlékenység, töredezett köröm, csökkent fizikai és szellemi teljesítmény, az ellenállóképesség csökkenése miatti gyakoribb megbetegedések. Míg tavasszal és nyáron elegendő vitamint viszünk be, télen főleg a vízben oldódó vitaminokra van szükségünk, hiszen ezek gyorsabban ürülnek. Mindezek között talán a C-vitamin a legfontosabb, ugyanis az ember ellenállóképességének ez az egyik motorja.

Érdekes történelmi kitekintés:

A XVI-XVIII. században egy rettegett betegség tizedelte a hosszú útra induló tengerészeket. Magellán föld körüli hajózásáról is alig egy maroknyi tengerész tért vissza, mert útközben ereik elpattantak, külső és belső vérzések okozta kínok között még a tengeren meghaltak. Többeket is foglalkoztatott ez a rejtélyes kór, mígnem egy skót fizikus, James Lind (1716-1794) bebizonyította, hogy ha a tengerészek megfelelő mennyiségben citromlevet kapnak, nem betegszenek meg. Akkoriban még természetesen maga Lind sem sejthette, hogy a citromlében C-vitamin van, ami a kötőszövetek kollagénjének képződéséhez, és ennél fogva a vérerek falának stabilitásához elengedhetetlen.

A C-vitamin vízben oldódó vitamin. Felfedezése - amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak - Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik. Első előállítása tiszta formában -az elterjedt tévhittel ellentétben - nem citromból, hanem paprikából történt. A C-vitamin erősíti az immunrendszert, így védi szervezetünket a megfázással és egyéb fertőző betegségekkel szemben. A bőrünknek is szüksége van a C-vitaminra, amely kisimítja a bőrt, eltünteti a ráncokat.

 
Mennyi szükséges belőle?
A C vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, napi szükséglete a  vitaminok közül a legnagyobb. Egy egészséges felnőtt napi szükséglete 60-80 mg. A környezeti hatások, a stressz, lázas vagy műtét utáni állapotok, a fizikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emelik a szükségletet. A C-vitamin felszívódási vesztesége nem túl nagy, a bevitt mennyiség mintegy 75%-a hasznosul.
A C-vitamin hő hatására bomlik, vagyis fontos, hogy amennyiben lehetséges, inkább nyersen, főzés vagy sütés nélkül fogyasszuk a C-vitamin tartalmú élelmiszereket.
A hiány és többlet kérdése.
C-vitamin hiányában az immunrendszer gyengül, a fertőzésekre való fogékonyság nő. Túladagolása nem lehetséges, mivel vízben oldódó.

A savanyú káposzta a tél olcsó C-vitamin-forrása. De nem csak vitaminjai miatt érdemes fogyasztani, értékes vegyületei jótékonyan hatnak bélrendszerünkre is, sőt, a daganatos sejtek szaporodását is gátolhatják. Számos betegség ellen véd.
Tartósítása során jótékony tejsavbaktériumok keletkeznek

A káposzta tartósításának ősidők óta legismertebb eljárása a tejsavas erjesztés, melynek során a levelekben a tejsavbaktériumok hatására tejsav keletkezik. Ez akadályozza meg a rothadást okozó mikroorganizmusok elszaporodását.
A tejsavbaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos tevékenységüket. A bélflórának a stressz, a helytelen táplálkozás, a hasmenéssel járó fertőzések, a gyógyszerek, az antibiotikum-kúrák miatt felborult egyensúlyát ezek a baktériumok segítik helyreállítani.
A káposzta savanyításakor a zöldség szénhidráttartalma alakul át tejsavvá. Kis mennyiségű konyhasó hozzáadása szintén gátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását.
A tartósítás, savanyítás elsődleges előnye a növény C- és más, vízben oldódó vitaminjainak megőrzése.

A savanyúkáposzta akkor jó minőségű, ha színe fehér vagy halványsárga. Tápanyagtartalma gazdagítható, ha teszünk bele kis mennyiségben lilahagymát, póréhagymát, reszelt sárgarépát, főtt tojást. Ízesíthető salátaolajjal, kefirrel, egész borssal, hegyes zöldpaprikával, köménymaggal, kaporral, bavérlevéllel, esetleg korianderrel, sárgarépa-kockákkal és birsalmával is.

A savanyúkáposzta a bélrendszer egyik "legjobb barátja".

A savanyú káposztát legelőnyösebb nyersen fogyasztani és a levét is meginni. Értékes, olcsó téli C-vitamin-forrás. Étvágygerjesztő, kedvezően hat a bélmozgásra, fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében.
Leve enyhén hashajtó hatású, valamint gyorsíthatja a gyomor- és nyombélfekély tüneteinek elmúlását, elősegíti az egészséges gyomornyálkahártya megőrzését.

Hasznos, ha már gyermek- és tinédzserkortól kezdve hetente két-három alkalommal fogyasztunk savanyúkáposztát önmagában,  köretként, illetve savanyúságok alkotórészeként.

Az egyiptomiak szent növénynek tartották a káposztát.
A savanyú káposzta fehér fejeskáposztából készül, melynek a mai fajtákhoz hasonló egyedeit már az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is termesztették. Az egyiptomiak betegségek kezelésére is használták, szent növénynek tartották. A középkori szerzetesek különböző fajtákat nemesítettek, fejlesztettek ki. Hazánkban a XV. századtól termesztik a szántóföldeken és a házi kertekben egyaránt.

A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. Víztartalma magas, 92,5 g/100 g, így a napi folyadékszükségletünk egy részét is fedezhetjük vele.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés